HÍRLEVÉL: Bach frivol felesége magáénak tudta a zene érzékiségét
Anna Magdalena Bach története:
a fiatal, extravagáns művészből miként lett
egy megfosztott, elszegényedett özvegyasszony
Nincs olyan kezdő zongorista,
aki a hangszerrel való ismerkedése során ne találkozott volna
az Anna Magdalena Bach 1725-ös kottafüzetéből származó G-dúr menüettel.
Anna Magdalena (1701–1760) a 18. század elején elismert énekesnő volt Németországban, majd Johann Sebastian Bachhal kötött házassága révén a történelem leghíresebb zenészfeleségévé vált. Az általa jegyzett két kottafüzet ma is közismert, kezdő és gyakorló zongoristák kedvelt darabjai találhatók bennük. Ezeknek a kottafüzeteknek a pedagógiai tartalma révén, mely elsősorban a gyermekek zenei képzését tartotta szem előtt, Anna Magdalenát egyoldalúan, a német háziasság mintaképeként állították be.
A Szex, halál, menüett című kötet az első alapos tanulmány ezekről a kottafüzetekről és tulajdonosukról. A szerző sokoldalú történelmi személyként éleszti újjá Anna Magdalenát, egyszerre istenfélő és buja, életvidám és tragikus sorsú nőként mutatja be. A műben végigkísérhetjük Anna Magdalena életét – a fiatal és extravagáns előadóművésztől a megfosztott és elszegényedett özvegyig –, miközben megfordulunk korabeli kávéházakban, fergeteges esküvői lakomákon, és bepillantunk a 18. századi családok életébe. David Yearsley a kottafüzetek sajátos bejegyzéseit – mint például a tiltott szerelemről szóló bájos dalocskák és a halandóságról szóló elmélkedések – a 18. századi lutheránus Németországban élő nők társadalmi gyakorlatának és gondjaik hátterének bemutatásával vizsgálja – a házassági státusztól és az özvegységtől kezdve a szakmai és háztartási szerepek betöltésén, a pénzen, a divaton, az intimitáson és a szexen át a gyermekek és a házastársak állandóan jelen lévő betegségéig és haláláig. A könyvből egy olyan zenész humánus portréja rajzolódik ki, aki magáénak érezte a dal érzékiségét és a billentyűs hangszerek felemelő erejét, aki olykor frivol feleség, ám gyakran gyászoló anya, és akinek féltve őrzött kottafüzeteiben sok játék, humor és odaadás rejlik.
Yearsley három évszázad távlatából próbálja végiggondolni, milyen sorsa lehetett volna Anna Magdalenának sikeres énekesnőként egy másik korban, de arra is fény derül, milyen mostoha sors jutott akkoriban a pártában maradt lányoknak és az özvegyasszonyoknak – miként Anna Magdalenának is férje halála után.
A számos kép és kottapélda gazdagon illusztrálja a leírtakat. A zenészprofesszor egyszerre írt tudományos művet annak minden elvárásával együtt, valamint a közönség számára szóló szórakoztató olvasmányt egy nőről, akinek az életét bár számos regényből, színdarabból ismerhetjük már, itt a világ egyik legnagyobb zeneszerzőjének egyenlő partnereként találkozhatunk vele.
A szerzőzől:
David Yearsley a Harvardon és a Stanford Egyetemen tanult, ahol 1994-ben zenetudományból doktorált. A Cornell Egyetemen tanít zenetörténetet és zeneirodalmat. Zenetudományi munkássága a zene és a zenélés irodalmi, társadalmi és vallásos összefüggéseit vizsgálja, és bár elsősorban J. S. Bachra összpontosít, számos más témáról is ír. A Cornell Egyetemen Bachról és Händelről, a nyugati zenéről, a billentyűs hangszerekről, az orgonáról, a zenei újságírásról és a filmzenéről tart kurzusokat.
Szex, halál, menüett - David Yearsley
Anna Magdalena Bach és kottafüzetei
Kiadó: Európa Könyvkiadó Kft
Fordító: Barabás András, N. Kiss Zsuzsa
Oldalak száma: 390
Borító: kemény tábla
