Az Oscar-díjas és Golden Globe-díjas amerikai színész, Matthew McConaughey 50 évnyi tapasztalatát, 35 évnyi naplós múltját keresztezi, tálalja Zöld lámpa könyvében. Számomra mindig is inspiráló volt olyan emberek önéletrajzi kiadványát olvasni, akik magas szinten űzik szakmájukat. Előfordult már, hogy olyan híresség könyvét vettem magamhoz, aki emberileg nem volt szimpatikus a médiában, közösségi oldalakon megjelent tartalmak alapján, mégis kíváncsi voltam, hogy milyen mondanivalója támad hosszú-hosszú oldalakon keresztül. Matthew McConaughey esetében bár még nem láttam az összes filmjét, mind a romkomokban (nem bánta, hogy a kritikusok leírták, élvezte őket forgatni, ezekből lett háza a tengerparton), mind a komolyabb alkotásokban nyújtott teljesítményét kedveltem mindeddig. És ezután csak még jobban fogom...
A száraznak nem nevezhető, általam sokkal inkább motiválónak, impulzívnak vélt memoárját nagyon-nagyon élveztem. Szokásom cetlikkel jelölni a könyvekben található kedvenc részeimet, hát ezt az olvasmányt teleragasztottam. Ugyanis nem csak egy időrendben felállított cselekményszálat, emléklenyomatot kaptam, hanem a kulisszatitkok mellett sok-sok befele figyelést, felismerést, misztikus és spirituális elképzelést, verset, humort is. A könyvben nem csak egy színésszel "találkoztam", hanem egy egyáltalán nem hétköznapi szülőpáros fiával, a testvéreire felnéző kisöcsivel, egy útját kereső tinédzserrel, egy fiatal felnőttel, egy érett férfival, egy alapítvány vezetőjével, egy odaadó párral, valamint egy mindig is gyermekekre vágyó édesapával. A zsivány logikájú Matthew életének egy-egy állomásánál hosszasan elidőzik, némelyiket pedig csak felszínesen érinti, de megható, szívet tépő érzelmekben, megdöbbenésekben, együttérzésekben és ellenérzésekben, iróniában és öniróniában, sikerben és kudarcban, örömben és bánatban, humorban gazdag olvasmányról beszélhetek. Persze akadnak részek, amik szerintem csak neki lehetnek viccesek, illetve néhol érezni, hogy egy nagyon amerikai és egy nagyon férfi világába nyertem betekintést, ahol néhol nem értek, érzek vele egyet.
A szerző olyan témákat fejteget, minthogy az ember:
- hogyan stresszeljen kevesebbet,
- hogyan legyen igazságos,
- hogyan ne bántson másokat,
- hogyan bántsák őt kevésbé,
- hogyan érezze jól magát,
- hogyan élje meg az elkerülhetetlent,
- hogyan érje el sikereit,
- hogyan élje meg sikereit,
- hogy tudja, nem ő az egyetlen
- hogy miért jó a séta,
- hogyan bocsájtson meg másoknak,
- hogyan bocsájtson meg magának,
- hogy tudja mi ő, ki ő, milyen ő,
- hogy mi indíthatja be,
- hogy mi kapcsolhatja ki,
- hogyan kapja el azt a bizonyos zöld lámpát.
- hogyan stresszeljen kevesebbet,
- hogyan legyen igazságos,
- hogyan ne bántson másokat,
- hogyan bántsák őt kevésbé,
- hogyan érezze jól magát,
- hogyan élje meg az elkerülhetetlent,
- hogyan érje el sikereit,
- hogyan élje meg sikereit,
- hogy tudja, nem ő az egyetlen
- hogy miért jó a séta,
- hogyan bocsájtson meg másoknak,
- hogyan bocsájtson meg magának,
- hogy tudja mi ő, ki ő, milyen ő,
- hogy mi indíthatja be,
- hogy mi kapcsolhatja ki,
- hogyan kapja el azt a bizonyos zöld lámpát.
A hedonista életszemléletű szerző örömteli életigenlését is átadó könyv alaphangulatát tekintve, sokszor volt olyan érzésem, mintha a szerző itt ülne mellettem a kanapén, és csak mesélne-mesélne mindarról, ami éppen az eszébe jut. Egyfajta fejlődési úton mehettem végig gondolatban, ahol a saját utamon, az azon található piros, sárga, zöld lámpákon is elgondolkodhattam. Voltak részek, amelyeket újra és újra el kellett olvasnom, mert minden szónak súlya volt, és jó mélyen el akartam tenni őket magamba, örökre (azért hellooo cetlik!).
Bár engem az üzenetek érdekelnek a könyvek esetében, ritkán visz el a forma, az oldalkinézet, a tördelés, ezúttal ezt is meg kell említenem. Fantasztikus kivitelezést kapott, zseniálisan épült fel ez az olvasmány, amit különböző jegyzetek, betűtípusok, színek (zöld, zöld, zöld), fotók dobnak fel.
Most, hogy egyes filmjei kapcsán már azt is tudom, hogy milyen komoly belső és külső munkával készült fel rájuk McConaughey, egészen biztosan pótolni fogom az eddig kimaradt alkotásokat, valamint újranézem majd a már ismert munkákat is. Remek önismereti olvasmány, nem csak rajongóknak.
Idézetek a könyv hangulatából:
„Ne úgy menjetek be valahová, mintha meg akarnátok venni a helyet, hanem mintha már a tiétek lenne.” (35. oldal)
„amikor MEGTEHETED, kérdezd meg magadtól, hogy AKAROD-E, mielőtt megteszed.”
(141. oldal)
„Eljött. Velem lakott. Nem aludt a másik szobában, ritkán használta a másik fürdőszobát és alig kellett a másik kulcs. De megkapta, a függetlenségének fontos része volt, a mi függetlenségünké a kapcsolatunknak ebben a szakaszában. És a függetlenség nagyon jó befektetés, akár használja az ember, akár nem.” (239. oldal)
Értékelés: 6/5
Szerző: Matthew McConaughey
Szerző: Matthew McConaughey
Eredeti cím: Greenlights
Cím: Zöld lámpa
Fordító: Pék Zoltán
Kiadás éve: 2020
Oldal: 297
Oldal: 297
szerző: nikiahatos